A humor

Üdvözlöm önöket. A humorról szeretnék ma előadást tartani önöknek. Kis történeti áttekintés után, röviden következne a humor lényege, valamint néhány igazán frappáns példa, a humorról. Meg még ami közbejön.

Akkor a történeti áttekintéssel szeretném kezdeni. Már az ókori görögök is szerettek nevetni, Moliere ehhez kapcsolódó, jó színdarabokat írt, és vannak még különböző paródiák a tévében. Most, hogy ezt már mind tudják, rátérnék a biológiai részére a humornak. Van hosszú, úgynevezett, terjedelmesebb kacaj, valamint, rövidkés, rövidkésebb, már-már mosolyocska is. Alaposságomra jellemzően, készítettem egy felmérést, egy kis statisztikát, melyből pontosan kiderül az, hogy a halálos betegek ritkábban nevetnek.

Itt közbevetnék egy rövid kis szösszenetet, egy olyan meglepetést, amire biztosan nem számítottak. Doktor úr! Mondja a beteg a doktor úrnak. Igen? Kérdez vissza a doktor a betegtől. Nekem, azt mondták, hogy a nevetés a legjobb orvosság.  A doktor úr elgondolkodik a halottakon… csak vicceltem… a hallottakon, s közben ravaszkásan az eszébe jut, hogy a nevetésből nincs annyi részesedése, mint az orvosságból, ezért azt mondja a betegnek: Nem, uram, nem az.

Hi-hi. Kuc-kuc. Micsoda kiszúrás. Khja, khja. Jaj, a szemem könnybe lábad magamtól. Nem vették észre, de ez a kis szösszenet átvezetés, a tudományos háttérismertető, és a humor lényege címszóval megnevezett részek között. Ha-ha, mi jutott eszembe, ha-ha, jaj a vesém, a májam, a rekeszizmom… hja, hja, khja, khja… tudományos háttérismertető következik a humor lényegéről… bruhhahhakhjakhja ha, ha, ha… jaj… istenem meghalok.

Nos. De a humort félretéve, beszélnék a humor lényegéről… (feszült csend. Csend. Még mindig, aztán…) Hahhahha..khja khja..khja..huhh…jajistenem…hahha, hjahjahja… miket mondok…jajistenem..hjahja khjajj…

Na. Kicsit magamhoz tértem. Tehát a humor, lényege, a vicces dolog. Ez lehet egy vicc… stb. Tegyük fel, van egy kérdés, feltevés, amire kétféleképpen válaszolhatunk, reagálhatunk. Az egyik értelme, nyilvánvaló, egyértelmű, míg a másik jól elrejtett, szinte eszébe sem jut az embernek. Például. Két tojás fő a meleg vízben. Azt mondja az egyik: jaj, de meleg van. Mire a másik: Úristen. Beszélő tojás. A vicces az, hogy a tojás nem beszélhet, mivel ha szája lenne, kifolyna. De van még több lényege is, amik kissé mások. Azokra… jajistenem…hahhaha… az emberekre mondják, hogy mások… jaj, ilyet nem szabadna…ha..ha, akik homokosok. Haha, hja hja…kcja kcja… istenem.

A humor fajtái. Rendezői koncepciómmal szakítva, most nem tartottam kellemes, meglepetéssel fűszerezett átvezetést, hogy izgalmas legyen az előadás. Tehát az, hogy mikor lesz vagy nem lesz meglepetés… az a meglepetés (csend. Feszült csend. Még mindig. Aztán) BRUHHAHHHAKCJAKCJAHJAHJA… HI Kcja HI Kcje HI Khju HI… te jó ég….hajjjahajahhjajhahkcjakcja huhaahha… miket mondok… miket mondok…

Jaj, alig térek magamhoz. Tehát. A humor fajtái széles skálán mozognak. Van paródia… stb. Az ember sok mindenen nevethet. Kínjában is szokott nevetni az ember. Ha komoly színdarab van, és valaki a második sorból, kiereszti a galambot. Odaszáll a színész orrához, az meg nem győzi elhessegetni. Rossz, galamb. Mondja. Ketrecbe kellene zárni. Meg aztán finghat is valaki. A humornak egyéb fajtái, lehetőségei is vannak. Van rossz humor, és jó. Erről én sokat beszélhetnék.

Néhány újabb teszt elvégzése után arra a megállapításra jutottam, hogy a legkedveltebb humorfajtákon sem nagyon szoktak a halálos betegek nevetni.

Lassan a végéhez közeledek. Ugyan. Legyinthetnének. Hiszen még két téma hátra van. A frappáns példák, illetve az „ami még közbejön” címmel nevezett is. De az közbe jött. ( csend. Feszült. Csend. Még mindig. Aztán…). Tehát, a következő téma.

Frappáns példák a humort illetően. Paródikus paródia, vicces vicc… stb. Ám, hogy e téma ne merüljön ki ilyen gyorsan, itt szúrnám közbe, a harmadik, vagy második, ezt majd eldöntik, meglepetést. Kezemben egy boríték, melyben egy viccet fogok elolvasni, magamban, és megpróbálom elemezni egy kicsit, átadni a hangulatát, a létrejött érzéseimet, de a viccet nem olvasom fel hangosan. Ismétlem, még én sem tudom milyen vicc van a borítékban. Khjca…khcja…ha..ha…nem ismételhetem…ha…ha… most először mondom el. Tehát a vicc. Itt a kezemben. Lassan kibontom. Kissé remeg a kezem. Hátamon izzadtságcseppek csörgedeznek… olvasom. (olvassa. Csend. Feszült csend. Még mindig. Aztán…) Érdekes. Hangulatos. Őszi tájra emlékeztet, egy fehér lóval a rét közepén.

Lassan vége szakad. Akkor összegezném az eddig hallottakat. Az ókori görögök is szerettek nevetni, beszéltünk Moliere-ről, meglepetés, statisztika, mindez személyes, közvetlen stílusban, jól strukturált tolmácsolásban, kellemes szösszenetekkel megtűzdelve, egy-egy jellemző példával, hangulatos érzésekkel, felméréssel, a végéhez méltó, izgalmas, idézőjelbe „borítékolt” lezárással.  Na. Jobb lesz akkor, ha balra kimegyek, frappánsan szólva, búcsúzok és itt se vagyok, s mint azt már mondtam, azaz, ne feledjék: A nevetés a legjobb orvosság, kivéve az doktornak, meg a patikusnak (Csend. Feszült csend. Elindul kifelé. Még mindig csend. Aztán…) Hja…hja… Kcja. Ha. Jaj. Ha. Ha. Kcha. Kcha….Hahahahha…HaHAAHAAHAHAHAHA HAHHAAh ahahAH kchakcakKCKAH Khcajahaj Jajistenem istenem, megszakadok…Jaj HAHHAHAHAHAH HAHA KCAHAH, …fáj a rekeszem… Jajjj khcja kchja haj HHAhhhahhahahaha  kcha istenem… a nevetés fáj…Hahhahha… a fájdalomra orvosság kell….Hjajhjaha HJAHKCHA JHA KCHA… milyen orvosság doktor úr… KCHA KCHA hahhaaha… Hát nevetés. Az a legjobb orvosság,… HHAHHAHAHHAH KCJA KCJA… hahhaha…Cha cha kcha…  … KCHA CHA… az orvosságért nem jár pénz…. HJA hjAjj végem van, mint a rosszul menő patikának…HHAJJAHHAJAHHHAHHAHA HAHAHHA KCHA KCHA hhúúúú…. Meghalok… végem…ha… kcha…hja… beszélő tojás… HAHHAHHAHA Hah kcha kcha…hja hja…huh..ha ha… huhh…kcja.

Vége.